Mikor megl�tom... 

  Mikor megl�tom a felkel� napot,

Mely a te szemedben csillog,

Minden egyes pillanat boldog,

Mert mad�r dalol,

J�tszik a sz�llel,

Azt k�v�nja, soha ne hagyj el.

Mikor nem vagy velem,

A sz�vembe has�t a f�lelem.

Csak veled �lek,

Veled boldog az �let.

Hogyha nem lenn�l,

Vid�m �n m�r soha nem lenn�k.

Minden egyes szavad,

Ezernyi meghitt pillanat

�letem legcsod�latosabb perceit id�zik nap, mint nap.

K�v�nom, hogy �leted

Csod�s legyen,

Minden k�v�ns�god beteljesedjen.

Titkaid, eml�keid v�gig k�s�rj�k legboldogabb �veid.

Szeretn�m, ha �gy maradna,

Szerelm�nk, �let�nk v�g�ig tartana.

�letem c�lja,

Boldogg� tenni, ki sz�vemet vir�gba bor�totta.

�g�rem, vigy�zok r�d, h�s�gem elk�s�r egy �leten �t.

A m� szerz�je: J�lia39 

Itt az este

Itt az este, ez j� vagy rossz?

Ha dolgozt�l, j�l esik lepihenni

Ha heny�lt�l, lehet hogy nem fogsz enni

Ha j�t tett�l valakivel, �r�mmel alszol el

Ha ma nem volt�l ember, elker�l az �lom

Hogy ez el�fordul? -Nem csod�lom!

Legyen c�lod! L�gy t�relmes!

Tudj szeretni �s tanulj meg nevetni!

Legyen b�ke benned! -Hogy ez�rt mit kell tenned?

Semmi m�st, csak mi emberi

�s mindent amivel oktatsz �s nyugtatsz

Ny�jtsd ki kezed, sokan ny�lnak �rte

�s ha csak ennyit teszel, hidd el hogy meg�rte

A nappal sz�pen elcsendes�l

Az �lom tenger�n megcsobban valami

Elj�tt a nyugalom, ez m�s mint az unalom

Sz�ved �r�l, lelked der�l, eg�sz l�nyed elszender�l

�des �lmaid �s titkos v�gyaid, h�zi mozid v�szn�n megjelennek

A csillagok az �gen mind vigy�zz�k �lmod

S r�j�ssz, hogy utadat csak �gy �rdemes j�rnod.

A m� szerz�je: J�lia39

Igaz bar�t 

Az igazi bar�t nem ismer hazugs�got.
Szemedbe mondja az igazs�got,
Akkor is, ha n�ha f�j.


Az igazi bar�t nem ismeri a k�z�nyt.
Nem hagy T�ged k�ts�gek k�z�tt.
Eloszlatja azokat �.

Az igazi bar�t nem ismeri a g�g�t.
Megbocs�jtja ellene elk�vetett b�n�d.
K�r�s n�lk�l teszi.

Az igazi bar�t seg�t �s mindig b�tor�t.
�nbizalmadat ezzel n�veli.
El�zi f�lelmeid.

� az akivel megnyugszik lelked.
Titkaidat �szint�n megosztod vele.
Bizalmatok k�lcs�n�s.

Igazi bar�tod, ha volt, �r�kre megmarad.
Akkor is, ha a sors egym�st�l elragad.
Hi�ny�t �r�kk� �rezni fogod.

A m� szerz�je: sosy

L�gy �nmagad

B�rcsak lenne mellettem olyankor valaki,

Mikor az �nbizalmam n�m�n haldoklik

S hitem magamban oly kev�s.

Aki kezemet fogva szemembe n�z,

�s csak ennyit mond:” Ne f�lj! Add �nmagad!

Aki szeret, az �gy is elfogad!

T�r�ld le arcodr�l a m�mosolyt!

Nem baj, ha tekinteted most komoly!

Nem lehetsz mindig csak vid�m!

Nem szerethet mindenki egyform�n!

De hidd el: bel�led csak egy van!

Fogadd el v�gre �nmagad!

L�gy aki vagy! Ne j�tssz szerepeket!

Ne vegye el semmi j� kedvedet!

Hisz kedves vagy, j� �s okos!

Ne keress mindig mindenre indokot!

Szeresd h�t meg �nmagad!

Ne akarj mindig megfelelni!

B�r eszeddel tudod, hidd is el:

Magad�rt is lehet, T�ged szeretni!”

Mondan�m �n erre: „ Ugyan…!

Az �let �gyis csak kom�dia!

F�lek… ha �nmagam adom,

Nem �rt meg senki… S ezt nem akarom! „

B�rcsak lenne itt mellettem mindig valaki!

Ki az ellenkez�j�t velem elhiteti.

A m� szerz�je: sosyka

Elhagyott �llom�s
  2006.09.11. 08:24

Gazd�tlan �js�got cib�l a sz�l,

A kavarg� homokkal t�ncra k�l.

Ablakot fedte nem is oly r�g,

Vaksi �reg t�tong az ablak hely�n.

Megbontott tet�n a hold kandik�l be,

Ny�ri z�por a padl�st sem k�m�lte.

A resti oldal�ban az eresz hi�nyzik,

Es� folyik a falon, s a vakolat lem�llik.

Bent az �p�letben m�g szomor�bb a k�p,

Mocskos a padl�, az ajt�t kid�nt�tt�k.

Koszosak a falak, s dohszag van,

Sarokban egy p�k lakik mag�nyosan.

Az �llom�sf�n�k a falu v�g�n pihen,

Alig eml�kszik m�r r� valaki, innen.

Kev�s k�nnyet hullajtottak �rte,

Mikor �llom�shely�t elhagyta �r�kre.

S�neket felszedt�k, s n�h�ny talpfa,

Szanasz�t sz�rva, de azt is gaz takarja.

Menetrend sem �rzi az �llom�s nev�t,

Az utasok r�ges-r�gen elfeledt�k.

K�bor eb t�vedt erre, de tov�bb �ll.

Vonatra �vek �ta m�r senki se v�r.

T�bla sincs a peronon, csup�n a helye,

Nem l�tez� helys�gnek nincs is neve.

Elhagyott �llom�son meg�llt az id�,

Egyetlen esem�ny, ami m�g el j�.

Munkag�pek j�nnek s elt�rlik,

Nyoma sem lesz, hogy �llom�s �llt itt.

Budapest, 2006. szeptember 05.

A m� szerz�je: M�t� L�szl�, winner

Reggeli „egyszer fent – egyszer lent”

    Mint minden reggel, ez is nagyon �lmosan indul. Mostan�ban k�l�n�sen alusz�kony vagyok. �ltal�ban amilyen rosszul �s nehezen indul, olyan j�l �s vid�man v�gz�dik a nap.

     M�r a k�v�mat iszom, amikor a szomsz�dom bekopog �s szokott hars�ny st�lus�ban tudom�somra hozza, hogy a munkahelyem ir�ny�ba tart, ha akarom, elvisz a Zsigulij�val. Nem akarom. Besz�dk�nyszere van, r�ad�sul �lland�an �s intenz�ven doh�nyzik. Nemegyszer gyan�s volt, hogy tal�n nem is egy, de egyszerre k�t cigarett�t sz�v. Egy szabv�nyos cigib�l ennyi f�st nem sz�rmazhat. Ez�rt azt�n, amikor egyszer-k�tszer kisz�lltam az aut�j�b�l, k�szs�ges kolleg�im r�szv�tteljesen megk�rdezt�k, mikor gyulladt ki a Lada: m�r �tk�zben, vagy amikor itt kinyitottam az ajt�t �s, hogy seg�thetnek-e az olt�sban?

     Ez�rt kibaktatok a menetrendszer� buszhoz, ami hol j�n, hol nem. �rthet� h�t, hogy elk�peszt� t�meg v�r �s tapossa egym�s l�b�t a buszmeg�ll�ban. Nem l�tezik, hogy mindannyian felf�rj�nk!

     �s v�gre! Felt�nik a v�rva v�rt buszunk. De sz�p is az �let! Megindulhat v�gre a roham az �h�tott �l�helyek ut�n. Mi, akik nem vagyunk el�g „nyomul�sok” �s nem sz�vesen bocs�jtkozunk k�zelharcba, �pp hogy felf�r�nk.

     M�r induln�nk v�gre, amikor valahonnan a semmib�l felt�nik A B�CSIKA. Nem rohan, nem integet, nem ord�tozik, kom�tosan, a vid�ki emberek nyugalm�val egyszer csak itt van. Sof�r�nk rendk�v�l toler�ns �s csod�latram�lt�an nyugodt st�lus�ban, sz�les mosolyra h�zza a sz�j�t �s az els� ajt�t. Emiatt n�h�nyan lel�p�nk, egyesek egyszer�en kizuhannak. Itt-ott elfolytott k�romkod�sok. A busz biztos, de heringszer�en zs�folt belsej�b�l enyhe der�. Az der�l j�l, akinek nem �llnak �ppen ketten, h�rman a l�b�n.

     Ek�zben mi n�h�nyan �jb�l nekiveselked�nk a h�n �h�tott magass�goknak – csod�latos m�don r�vid, de intenz�v k�zitusa ut�n �jb�l fent vagyunk, s�t, rutinunk od�ig terjed, hogy A B�CSIK�T is siker�l felr�ngatnunk, b�r magunk se �rtj�k, ez hogy siker�lt?! �r�m�nk m�gse lehet teljes! Nos, igen: az a bizonyos B�R�ND irrit�l n�h�nyunkat, mert az semmik�ppen nem f�r be! H�zzuk, vonjuk, tasz�tjuk �s forgatjuk, mindhi�ba. Nem �s nem! Sof�r�nk lelkesen, b�r m�r kev�sb� nyugodtan vez�nyel :

--Na m�g egy kicsit, na m�r mindj�rt j�! Most emelj�tek! Most megpr�b�lom z�rni az ajt�t!

     �s megpr�b�lja. Halk szisszen�sek – egy az ajt� munkahenger�b�l, egy a mellettem �ll� sz�j�b�l. A B�CSIKA b�r�ndj�t �s a