Mi is a Pünkösd Milyen ünnep is valójában a Pünkösd? Ez azon nap, melyen a Szentlélek tüzes nyelvek alakjában szállott le az apostolokra és Krisztus tanítványaira, akik Máriával, Krisztus anyjával imádkozni gyűltek össze Jeruzsálemben . Mit is jelent e szó - Pünkösd? Pünkösd, eredetét a "pentekoste" görög szótól veszi, mely ötvenet jelent. Pünkösd tehát az ötvenedik nap Húsvét után. E napon ünnepelték a zsidók Isten parancsa szerint az "aratási ünnepet". Későbbi időben az Ószövetség törvényhozásának emlékére tartották, mely egybeesett a húsvéti bárány leölésével és a zsidók fogságból való kiszabadulása után 50. napon történt. Miért ünnepeljük mi keresztények a Pünkösdöt? Hálaadásul a Szentlélek elküldéséért és az Isten országának terjesztése elkezdéséért. Mi által mutatta meg a Szentlélek erejét az apostolokban? Megszabadította őket minden félelemtől és kételytől, beavatta őket az igazság teljes ismeretébe, felgyújtotta szívüket benső szeretetre, és tartós buzgóságot gerjesztett bennük Isten országának terjesztésére. Megajándékozta őket a különféle nyelveken való beszélés adományával, és erőt kölcsönzött szavaiknak úgy, hogy Szt. Péter első prédikálására mintegy 3000-en tértek meg. Melyek a Szentlélek adományai? Izajás próféta szerint ezek: a bölcsesség, az értelem, a jótanács, a lelkierő, a jámborság, az istenfélelem, valamint a tudomány adománya.  Néha jó a lélegzetünkre is figyelni, amely a bensőnket megtisztítja, és éltet bennünket. Nem mindegy, hogy mit szívunk magunkba. Gondolhatunk azokra az emberekre, akik csak mesterséges módon kapnak levegőt - külső eszközökre vannak rászorulva. Biztos meggondolnak minden szót, ha nehezükre esik a beszéd. Mi "eszközök" nélkül lélegzünk, és - sajnos - sok esetben azt kell mondani, hogy gyakran nekünk is meg kellett volna gondolni szavainkat. A Szentlélek ebben is segít, ha befogadjuk és tudatosan vele élünk. Jöjj Szentlélek Úristen, és formálj minket akaratod szerint! K.I.

Pünkösd, az egyház születésnapja Pünkösd a kereszténység legfontosabb ünnepei közé tartozik, ám világias formája nem alakult ki, mint a karácsonynak vagy a húsvétnak.   A Szentháromság ünnepei a karácsony, a húsvét és a pünkösd. Az előbbi kettőt nem kell magyarázni, a pünkösd azonban alaposan vizsgálatra szorul. Jézus keresztre feszítése után harmadnapra feltámadt, megjelent a tanítványoknak, majd a negyvenedik napon felszállt a mennybe. Erről emlékezünk meg húsvétkor és Urunk mennybemenetelének ünnepén, más néven áldozócsütörtökön. Jézus mennybemenetele után viszont a tanítványok félelemben éltek, nem merték hirdetni az igét. Ezért az Úr leküldte a földre a Szentlelet, hogy elárassza a hívek lelkét és bátorságot adjon nekik. A Biblia leírása szerint a tanítványok kis közösségben imádkoztak, amikor az égből zaj támadt, vihar keveredett és tüzes nyelvek csaptak fel jelképezve a Szentlélek eljövetelét. A pünkösd lényege tehát, hogy a Szentlélek leszállt a földre és az apostolok megkezdték a térítést. A lépéssel lefektették az egyház alapjait, így az ünnep az egyház születésnapja is. Pünkösdvasárnap mindig május 10-e és június 13-a közé esik, a húsvét utáni 50. napra. A római egyház papjai pünkösdkor piros miseruhát öltenek magukra, amely a Szentlélek színe. Érdekesség: Pünkösd a Gergely-naptár szerint változó dátumú ünnep. A következő sorokban az ünnepnap időpontjai olvashatóak: 2006. június 4.  2007. május 27. 2008. május 11. 2009. május 31. 2010. május 23. 2011. június 12. 2012. május 27. 2013. május 19. 2014. június 8. 2015. május 24. Kapcsolódó oladalak: Pünkösdi király, pünkösdi királyné Tökfőzelék marhahússal a "húsevő" pünkösdre Csíksomlyói búcsú tradíciói Áldozócsütörtök     Nádasdi Éva Béke Jézus tanított. Mária óvta volna, de tudta, Jézusnak a világban van dolga. És eljött a nap, el az óra, Jézus ébren várt hajnalra virradóra. "Uram, Uram, miért hagytál el engem?" Jézus, szeretteid kezét a halálban ne engedd el! Eljött, mi egykor távol volt, távol, Jézus a keresztfán. És visszajött a halálból. "Béke veletek!" Az emberiségnek szól köszöntése, sohasem lesz többé távol, eljő, és országának nem lesz vége. Békéje - fény, bennünk világol.

Az államalapító Szent István ünnepe, hivatalos állami ünnep   augusztus 20.  A Szent Jobb     "Idvez légy bódog Szent István király! Te népednek nemes reménysége! Idvez légy mi megtérésönknek Bizony doktora és apostola! Idvez légy minden szentségeknek És igazságnak fényes tiköre..." (Az Ave beate Stephane kezdetű antifóna részlete    )     Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fenállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája. (Néhány monda István királyról:  Magyar István király - erdélyi népballada töredék    ) E korszak a kereszténység európai kiterjesztésének évszázada volt. A bizánci egyház térítői már a 9. század második felében megjelentek a térségben, a római egyház a 10. század során térítette meg a Kárpát-medencétől északra élő népeket. Történelmi párhuzam nélkül is igaz a kijelentés: az új évezred küszöbén Magyarország csatlakozott Európához.     I. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az un. törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.) Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában. A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban. 1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről - az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette! 1771-ben ő volt az aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult. A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitűzésére való folyamatos emlékeztetéssel. (Halálának 900. évfordulóján, 1938-ban Imrédy Béla hirdeti ki a Szent Istvánról szóló törvényt:     )   A Szent Jobb ereklyetartója Az esztergomi királyi várhegy     Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt. Majd ezt eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották követendő célnak — ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt —, de tartalmilag megújították. (Részletek István király Intelmeiből, melyeket fiához, Imre herceghez intézett    ) Szent István ősi ünnepéből az "új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt, mint új — szocialista — államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ettől fogva 1949—1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük. (1950-ben az Elnöki Tanács a népköztársaság ünnepévé is nyilvánította!) (Részlet Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének ünnepi beszédéből. Ópuszaszer, 1989. augusztus 20.   )       A rendszerváltozás óta, 1989-től ismét a régi tradíciók szerint rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi újjászületése csak 1991-ben történt meg! Az első szabad választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította. (Bárdos Lajos: Üdvözlégy nagy király - elhangzott 1991. augusztus 20-án, a Hősök terén, II. János Pál pápa ünnepi miséjén  ) (Antall József miniszterelnök ünnepi beszéde a budai várban 1993-ban: I.rész        II. rész     ) Augusztus 20.-hoz kapcsolódó néhány honlap:   Gondolatok államiságunk ezredik évében Szent királyaink tisztelete a moldvai magyarság körében Magyarország krónikája: István,a király Augusztus 20., az ünnep kialakulása Szent István vagy új kenyér ünnepe? Jókai Anna: A régmúlt és az új kenyér Mely korban mit jelképezett a Szent Jobb? Szent István kultusza 1945 után     Szent István szobra a budai várban, a Mátyás templom mellett A Szent Jobb évezredes útja: A szentté avatás alkalmából Szt. László emeltette ki Szt. István maradványait a székesfehérvári sírból. Hartvik legendája szerint az exumáláskor az uralkodó jobb kézfejét épségben találták. Történelmi tény, hogy az erekje őrzésére Szt. László megalapította a benedekrendi szentjobbi (berettyói) apátságot.     A török uralom alatt a Szent Jobb Boszniába került, ahonnan keresztény kereskedők váltották meg. István kézfejét ekkor a ragúzai dominikánusok kolostorában helyezték el. Több mint kétszáz évig őrizték ezen a helyen anélkül, hogy Magyarországon tudtak volna az ereklye hollétéről. Csak Mária Terézia uralkodása idején derült fény a Szent Jobb “titkos" lelőhelyére. A királynő az ereklyét előbb a bécsi Schönbrunnba, majd Budára vitette. Őrizetét udvari plébánosára, a zsigmondi prépostra, valamint az angol kisasszonyok főnökasszonyára bízta. (Rajnis József, jezsuita tanár egy klasszicizáló verssel köszöntötte a hazakerült ereklyét:    ) II. József rendeletére a Keresztesek férfirendje vette át az ereklye őrzését 1865-ig. A szent ereklye számára a magyar püspöki kar 1862-ben nemes fémekkel és kövekkel ékesített ereklyetartót készíttetett. Ezután az esztergomi főegyházmegye gondozta, majd 1944-ig a budavári palota Zsigmond-kápolnájában őrizték. A második világháború vége felé Salzburgba került, ahonnan 1945. augusztus 19-én este hozták haza. (A rádió helyszíni közvetítése a Szent Jobb visszaérkezéséről.    )     A budapesti Szent István bazilika Utána helyezték el a Szent István-bazilikában. 1987. augusztus 20.-ra elkészült az a kápolna a budapesti Szent István-bazilikában, ahol az ereklye végleges helyére került. (1992-es riport dr.Farkas Attila visszaérkezéséről.    )    érseki tanácsossal     )     A tűzijáték minden évben fénypontja az augusztus 20-i rendezvényeknek A nagyvárosokhoz hasonlóan a falvakban is tartanak rendezvényeket és ott is része a programoknak az esti tűzijáték. (Erkel Ferenc: István király    a kórusrészletet az MRT ének- és zenekara szólaltatja meg) Ti megváltó királyok, akikben hinni jó! Hány magyar élt a földön? az hány száz millió? és hány fog még születni az mennyi milliárd? E népet Szondi őrzi s az ötszáz walesi bárd.     Ő mindig megtalálja elvesztett szarvasát és felépíti folyton lerombolt templomát: a nép, a forradalmár, a lázadó legény, ki ezer éve mondja, hogy mindig van remény.                 * Minden élet: kő egy épületben. Hang egy tenger-mormolgatta dalban: sorsokból szőtt óriási szőnyeg, Isten szőtte, hattyú-forma dallam. Szőts Géza