Az utols pillanat
2005. 04. 14. vi 2006.05.20. 15:01
Elrkezett a bcs perce,
kedves halottunkat, letenni a fldbe.
Mirt ily kegyetlen a sors?
lhettl volna mg, hisz nem voltl koros.
Gytr fjdalom ksrte utols heteid.
Tudtad mi vr rd, mgis benned lt a hit.
Sokat szenvedtl csendesen, nmn,
nem jtt sz ajkadon, csak trted sorsod bzvn.
Azonban mindhiba a kitarts,
tudtad a szved mlyn, hogy utad nem lehet ms.
Egyszer csak vge lett a fnynek,
elsttlt minden, s szemed meredt az gnek.
Nincs tovbb…, vge az letnek.
Arcodon, csak a gytrelem nyomai gtek.
Eltorzult, a kntl szinte felismerhetetlen.
Ki vagy te? Ismers vagy ismeretlen?
Meggytrt arcod rkk l bennem,
mint az is, ahogy a koporsba lttalak megknnyebblten.
Olyan voltl, mint egy szabad madr,
mely a fellegek kztt knnyedn szll.
Tested felszabadultan ellazultan,
pihen rk gyadba zrtan.
Lelked a mennyekbe vgan szrnyal,
s boldog vagy, mert szenvedsednek vge ez ltal.
A koporsd, s benne tged leengednek a mly gdrbe,
s szemnk ell egy pillanat alatt tnsz el rkre.
rizze drga tested a fld csendet ad mlye,
s lelkedet a mennyek nyugtot ad fnye.
|